Az alvás maga a pihenés, amikor a szervezet is regenerálódik – úgy tűnik azonban, hogy ez nem teljes egészében igaz. Egy friss kutatás ugyanis rávilágított, hogy az agy még ilyenkor is meglepően aktív marad, legalábbis erre lehet következtetni a pupilla változásaiból.
Több ember lehet tudatánál kómában és hasonló állapotokban, mint azt a szakemberek eddig gondolták – egy friss vizsgálat szerint 25 százalékuk lehet eszméleténél, dacára annak, hogy a külvilággal nem, vagy csak minimálisan tud kapcsolatot tartani.
Gyakran előfordul, hogy futótűzként terjed egy-egy hír vagy mém az interneten. A mögöttes magyarázatra már évekkel ezelőtt fény derült, és most erről folytattak egy kiterjedt vizsgálatot.
Lényegesen felgyorsulhat az agy-számítógép interfészek sebessége, amennyiben sikeresnek bizonyul a Stanford Egyetem kutatóinak új eszköze, amiről az Elon Musk-féle Neuralink társalapítója is elismerős szavakkal nyilatkozott.
A Kaliforniai Egyetem kutatói az állatok fejére rögzíthető, alig 4 grammos mikroszkópot készítettek.
Az agyi aktivitás változása okozza a menstruációt megelőző egy hétben esetlegesen jelentkező hangulatváltozást és idegességet – állapították meg a Jeruzsálemi Héber Egyetem (JUHI) kutatói.
Egy különleges technikának hála, úgy láthatják a Minnesotai Egyetem idegtudósai az egerek agyát és működését, mint korábban soha.
Izgalmas projekten dolgoznak az MIT kutatói: sikerült elérniük, hogy pusztán gondolatok révén irányíthatóvá tegyenek egy robotot, a hibás manővereket pedig egy egyszerű suhintásával korrigálhatóvá tegyék.
Nem szokványos filmnézésre invitál egy rendező és új fejlesztése. A mozizóknak az EEG-hez hasonló készüléket is viselniük kell a vetítés alatt. Nem véletlenül: a rendező azt ígéri, az így befogott agyhullámok folyamatosan alakítanak valamit filmje, a The Moment cselekményén, a néző pedig lényegében gondolataival (agyi aktivitásával) tudja formálni a látottakat.
Az agyi aktivitás tanulmányozásának fizikai korlátain változtatna a brit tudósok magnetoenkefalográfiás eszköze.
A New York-i Egyetem kutatói szerint az agyunk a halál beállta után egy rövid ideig még képes felfogni a körülöttünk lévő dolgokat – akár azt is, hogy az orvos bejelenti a halál időpontját.
Jelenleg ugyan még kezdetleges állapotban vannak a kísérletek, de továbbfejlesztés után a rendszer akár az álmok, a memória és a belső látás dekódolásához is használható lehet majd; igaz, egyelőre még nem ismert pontosan, hogy például az álmokat ugyanúgy dolgozza-e fel az agy, mint az éber észlelést.
